A gépjárműjavító fényezés első technológiai lépése a festendő felület előkészítése,
mely tapasz felkenéséből, szárításából, csiszolásából, valamint szórókitt felhordásából,
szárításából és csiszolásából áll.
A tapasz felületre történő felkenése, szárítsa, csiszolása és a megszáradt szórókitt feleslegének csiszolása általában az előkészítő műhelyben történik. A szórókitt felhordását és szárítását fényező fülkében végzik, mely lehet egyedi kialakítású épített fülke, vagy készre gyártott, helyszínen összeszerelt fülke. A fülkékkel szerves egységet képeznek a tisztalevegő beszívó helyek és a légszennyező anyagokat a szabad légtérbe juttató szellőző kürtők.
A megfelelően előkészített gépjárművek kerülhetnek festésre, fényezésre. Fényezés alatt a változtatható nyomású és fúvókaméretű szórópisztollyal történő festék
felhordását értjük.
A fülkéből az oldószert és a szilárd részecskéket tartalmazó levegő egy ún. alsószűrőn szívja át a ventilátor. Az alsó szűrő kb. 92%-os leválasztási hatásfokkal köti meg a fülkéből szabadba távozó légszennyező komponensek közül a szilárd részecskéket. A szilárd részecskék a kitt és a festék /lakk/ felhordásakor az ún. mellészórásból adódóan jutnak a fülke légterébe.
Az említett anyagok felhordásakor /szórás/ és szárításkor jutnak a fülke légterébe a szerves oldószerek, melyeknek a tulajdonképpeni szerepe a technológiában a felszórásra kerülő anyagok „szétterülésének” biztosítása. Ennek megfelelően a felhasználásra kerülő anyagok oldószertartalma teljes egészében a ventillátoron keresztül két fázisban ( festékszórás, majd szárítás ) a szabad légtérbe kerül.
A felhordott festék szárításához a megfelelő technológiai hőmérsékletet általában földgáz, vagy olajtüzelésű kazánnal biztosítják, melyhez tartozó kéményen keresztül kerülnek a füstgázok a szabad légtérbe. Az elszívó kürtő és a kazán kémény helyhezkötött bejelentésköteles légszennyező pontforrásokat képez, melynek létesítése
- a fülke építését vagy telepítését
- a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.)
Korm. rendelet pontforrás létesítési engedélyhez köti.
A létesítési engedély érvényességének ideje alatt bejelentésre kerül a próbaüzem megkezdése és a létesítési engedélyben meghatározottak szerint a próbaüzem ideje alatti emisszió mérés tervezett időpontja. Az emisszió mérést a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény előírásai szerint akkreditált laboratórium végezheti a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásai szerint. Az emisszió mérésről vizsgálati jegyzőkönyv készül, a vizsgálati jegyzőkönyv alapján szakvélemény és pontforrás üzemeltetési engedély kérelem a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. melléklete alapján.
A szakvélemény a mintavételezéssel és az azt követő laboratóriumi vizsgálattal meghatározott emisszió értékeket veti egybe a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó emissziós határértékekkel. Külön említendő a légszennyező pontforrásokon át a szabad légtérbe kerülő légszennyező anyagok hatástávolságának meghatározása, mely a környezeti levegőben lévő szennyezőanyagok mértékét ( immisszió ) vizsgálja és veti egybe a fenti jogszabály immissziós – egészségügyi tervezési értékeivel.
Tekintettel a levegővédelem fenti kettős szabályozására a légszennyező pontforrásokra vonatkozóan csak abban az esetben kapható üzemeltetési engedély, ha mindkét levegővédelmi szabályozásnak a telephelyen lévő pontforrások üzemeltetése maradéktalanul megfelel.
A gépjárműjavító fényezés tevékenység végzéséhez hulladékok, jellemzően veszélyes hulladékok keletkezése is tartozik, melyek gyűjtése munkahelyi gyűjtőhelyen történik az előzőekben leírtak szerint.