Gépjármű javító fényezésről

A gépjárműjavító fényezés első technológiai lépése a festendő felület előkészítése,
mely tapasz felkenéséből, szárításából, csiszolásából, valamint szórókitt felhordásából,
szárításából és csiszolásából áll.

A tapasz felületre történő felkenése, szárítsa, csiszolása és a megszáradt szórókitt feleslegének csiszolása általában az előkészítő műhelyben történik. A szórókitt felhordását és szárítását fényező fülkében végzik, mely lehet egyedi kialakítású épített fülke, vagy készre gyártott, helyszínen összeszerelt fülke. A fülkékkel szerves egységet képeznek a tisztalevegő beszívó helyek és a légszennyező anyagokat a szabad légtérbe juttató szellőző kürtők.

A megfelelően előkészített gépjárművek kerülhetnek festésre, fényezésre. Fényezés
alatt a változtatható nyomású és fúvókaméretű szórópisztollyal történő festék
felhordását értjük.

A fülkéből az oldószert és a szilárd részecskéket tartalmazó levegő egy ún. alsószűrőn
szívja át a ventilátor. Az alsó szűrő kb. 92%-os leválasztási hatásfokkal köti meg a
fülkéből szabadba távozó légszennyező komponensek közül a szilárd részecskéket. A
szilárd részecskék a kitt és a festék /lakk/ felhordásakor az ún. mellészórásból adódóan
jutnak a fülke légterébe.

Az említett anyagok felhordásakor /szórás/ és szárításkor
jutnak a fülke légterébe a szerves oldószerek, melyeknek a tulajdonképpeni szerepe a
technológiában a felszórásra kerülő anyagok „szétterülésének” biztosítása. Ennek
megfelelően a felhasználásra kerülő anyagok oldószertartalma teljes egészében a
ventillátoron keresztül két fázisban ( festékszórás, majd szárítás ) a szabad légtérbe
kerül.

A felhordott festék szárításához a megfelelő technológiai hőmérsékletet
általában földgáz, vagy olajtüzelésű kazánnal biztosítják, melyhez tartozó kéményen
keresztül kerülnek a füstgázok a szabad légtérbe. Az elszívó kürtő és a kazán kémény
helyhezkötött bejelentésköteles légszennyező pontforrásokat képez, melynek létesítése
– a fülke építését vagy telepítését – a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.)
Korm. rendelet pontforrás létesítési engedélyhez köti.

A létesítési engedély érvényességének ideje alatt bejelentésre kerül a próbaüzem
megkezdése és a létesítési engedélyben meghatározottak szerint a próbaüzem ideje
alatti emisszió mérés tervezett időpontja. Az emisszió mérést a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény előírásai szerint akkreditált laboratórium végezheti a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásai szerint. Az emisszió mérésről vizsgálati jegyzőkönyv készül, a vizsgálati jegyzőkönyv alapján szakvélemény és pontforrás üzemeltetési engedély kérelem a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. melléklete alapján.

A szakvélemény a mintavételezéssel és az
azt követő laboratóriumi vizsgálattal meghatározott emisszió értékeket veti egybe a
levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások
kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó emissziós
határértékekkel. Külön említendő a légszennyező pontforrásokon át a szabad légtérbe
kerülő légszennyező anyagok hatástávolságának meghatározása, mely a környezeti
levegőben lévő szennyezőanyagok mértékét ( immisszió ) vizsgálja és veti egybe a
fenti jogszabály immissziós – egészségügyi tervezési értékeivel.

Tekintettel a levegővédelem fenti kettős szabályozására a légszennyező pontforrásokra vonatkozóan csak abban az esetben kapható üzemeltetési engedély, ha mindkét levegővédelmi szabályozásnak a telephelyen lévő pontforrások üzemeltetése maradéktalanul megfelel.

A gépjárműjavító fényezés tevékenység végzéséhez hulladékok, jellemzően veszélyes
hulladékok keletkezése is tartozik, melyek gyűjtése munkahelyi gyűjtőhelyen történik
az előzőekben leírtak szerint.

x

Érdeklődés